Varázslatos tájak, történelmi emlékek, zordon havasok, kísérteties várromok, apró házikók, székely népviselet, barátságos vendéglátás, áfonyapálinka és még sok más különlegesség. Ez mind Erdély. Azt mondják, aki már járt itt, újra visszavágyik.
Erdély legnépszerűbb, legtöbbet látogatott tava különös körülmények között keletkezett. 1837-ben egy hegyomlás elzárta a völgyben kanyargó Békás-patak áramlásának útját, így a felgyülemlett víz úgynevezett torlasztavat hozott létre. A dolog érdekessége, hogy a területen eredetileg fenyőerdő volt, ezért a Gyilkos-tóból ma is kísértetiesen nyúlnak ki a fenyőfák megkövesedett, halott csonkjai, amelyeket a meszes víz konzervált. Elnevezését mégsem ennek, hanem a hozzá kötődő félelmetes legendáknak köszönheti. Az egyik szerint a katasztrófa idején pásztorok legeltettek a völgyben, akiket a hegyomlás pillanatában bárányostul, mindenestül elnyelt a föld. Egy másik hasonlóan kísérteties népi hagyomány szerint egy télen a tó jege beszakadt az átkelők alatt, akik így életüket vesztették. Félelmetes legendák ide vagy oda, a Gyilkos-tó csodálatos környezetével, vadregényes hangulatával kitűnő kirándulóhely a természetszeretők számára, legalábbis még egy ideig, ugyanis a mocsarasodás miatt a tó fokozatosan kiszárad. Fürdőlehetőség nincs, azonban a csónakázást semmiképp ne mulaszd el!
Érdemes megnézni, hisz az ember nem mindennap fürödhet egy valódi vulkánban. A 0,2 km² területű, 7 méter mélységű, közel kör alakú tó a Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében fekszik. A hagyomány szerint a pogány ősmagyarok itt mutatták be áldozataikat, majd a kereszténység elterjedése után Szent Annának építettek itt kápolnát, innen a tó elnevezése. A látogatók – jó idő esetén – kedvükre megmártózhatnak a kellemes, tiszta vizű, hirtelen mélyülő tóban. Valódi kialakított strandrésze nincs, mivel a környék természetvédelmi terület. Ezáltal a civilizáció vívmányaitól mentesen élvezheted a nyugalmat, a táj szépségeit, nagyokat sétálhatsz, barangolhatsz, vagy akár sátorozhatsz, bográcsozhatsz is a közelben. A Szent Anna-tó mellett található egy másik kráter, amely valaha szintén tó volt, ma már azonban a Mohos-láp nevet viseli. Rengeteg ritka, őskori növényfajta él a lápban, amely szintén látogatható, azonban kizárólag vezető felügyeletével.
A Kárpát-medence legfontosabb sóbányája gazdasági funkciója mellett nem csupán kitűnő csemege a kíváncsi turisták számára, de egyben egészségi központként is működik, ugyanis sós, fertőtlenítőhatású levegője kitűnően alkalmas asztma és egyéb légúti betegségek gyógyítására. A hangulatos kisközség központjából alagút vezet a sóhegy belsejébe. A látogatók és a betegek innen autóbusszal juthatnak le a 80 méter mélyen fekvő bányába, amely hatalmas méreteivel, fenséges termeivel önmagában is lenyűgöző látvány. Emellett lent egy bányamúzeum, egy kedves kis kápolna, szobrászati és festészeti kiállítás, valamint számos játszótér várja a felnőtteket, csemetéket egyaránt.
Ha egy kis idilli sétára, netán hegymászásra vágysz, irány a Békás-szoros, amely a Keleti-Kárpátok legszebb szurdokvölgye. A Gyilkos-tótól nem messze találod, ezért egyszerre útba ejthető a két látnivaló. Az 5 kilométer hosszú Békás-szoros nevét a benne kanyargó Békás-folyóról kapta. Séta közben felnézve az embert hatalmába kerítik a 200-300 méter magas meredek sziklafalak, amelyek félelmetesen törnek az ég felé. Különös, egyedülálló sziklaóriás az 1154 méter magas Oltárkő, amelyet nem lehet nem észrevenni, sőt lehetetlen betelni vele. A Békás-szoros meredező sziklafalaival, zuhogó vízeséseivel, alagútjaival hihetetlen látvány, hihetetlen élmény. Ne hagyd ki! Az egyetlen kellemetlenség, hogy a szorost árusok pavilonjai lepik el, amelyek jelentősen rontják az összhatást.